Az Európai Bizottság úttörő lépésként megkezdte a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) szigorú végrehajtását, ami kulcsfontosságú lépés a nagyon nagy online platformok (VLOP) és a nagyon nagy online keresőmotorok (VLOSE) szabályozása és felelősségre vonása felé az Európai Unióban. Így sikerült már részben megtörni a Facebook és az Instagram tulajdonosát, a Metát, valamint borsot törni Elon Musk és az X orra alá. Az online piactereknél is kemény világ jön.
Szerdától hatályba lépett az uniós gazdasági kényszerítés elleni eszköz (anti-coercion instrument, ACI), amely egyszerre ad szankciós lehetőségeket az EU kezébe, valamint segítheti az érintettek kompenzálását. Az uniós válaszlépések a vámintézkedésektől kezdve az FDI-korlátozásig terjedhetnek. Ráadásul a szankciók alkalmazásához nem kell a tagállamok egyhangú támogatása.
Miután a hónap elején sikertelenül zárultak az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós négyéves segélycsomagról szóló tárgyalások, az Európai Unió egy 20 milliárd eurós tartaléktervet dolgoz ki a kijevi költségvetési válság elhárítására. A lépésre azért került sor, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök kifogást emelt az eredeti finanszírozási javaslattal szemben. Az EU tisztviselői alternatívákat vizsgálnak a Kijevnek nyújtandó alapvető fontosságú támogatás biztosítására, és az adósságalapú modell egyre inkább életképesnek tűnik. Két megoldási javaslat már az asztalon van egy ideje, de brüsszeli tisztviselők a Portfolio-nak egy harmadik tervet is ismertettek, amellyel még az adakozó tagállamok is nyerhetnek.
Az elmúlt hónapokban az Európai Bizottság azon dolgozott, hogy kiterjessze azokat a szabályozásokat, amelyek lehetővé teszik az EU-tagállamok számára az energiaárak támogatását, így próbálva eloszlatni a tavaly télen tapasztalthoz hasonló áremelkedéstől való félelmet. Bár az ezen törekvés mögötti elgondolás üdvözlendő, a valóság azonban az, hogy ez a fajta intervenció végeredményben torzítja majd az uniós piac természetes működését, és aláássa annak jövőjét.
Bár december közepén az igazságügyi reform teljesítése után az Európai Bizottság feloldotta a kohéziós források kifizetését, a jogállamisági eljárás miatt még mindig visszatart 6,35 milliárd eurónyi uniós forrást, mert nem teljesült maradéktalanul az eljárás lezárásához szükséges 17 feltétel. A magyar kormánynak egy éve volt ezeknek a kritériumoknak a teljesítésére, de egyelőre nem tájékoztatta az uniós végrehajtó testületet arról, hogy ez megtörtént volna. Az Európai Bizottság így ennek hiányában végezte el az új értékelését, és a friss jelentéséből kiderült: még számos pontnál vár lépéseket a magyar kabinettől.
Közel 4 ezerrel csökkentette a kormány a lakossági napelemes pályázat nyerteseinek számát a korábbi brüsszeli vállalásához képest, és az így felszabaduló 21 milliárd forint támogatást középületek energiahatékonysági fejlesztésére adja oda – vette észre a Portfolio az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott anyagokban. Az idehaza egyáltalán nem kommunikált változás hátteréről megkérdeztünk két minisztériumot is, de nem kaptunk választ, egy bizottsági félmondat azonban utal rá, hogy az elszállt magyar inflációra hivatkozott kifelé a kormány. A gyakorlatban ezt úgy kell érteni: a lassú pályázati elbírálás és a még mindig rendkívül körülményes pályázati lebonyolítás alatt annyira elszálltak a kivitelezési költségek, hogy sok család egyszerűen nem tudta vállalni a sok százezres, vagy akár több milliós önerőt a fix támogatási összeg mellé; emiatt elállt a lehetőségtől, és ennek az információnak az ismeretében adott le csökkentett vállalást Brüsszel felé a kormány.
Megnyílt az út, hogy a kormány a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében 2024-ben is széles körű állami támogatásokat biztosíthasson, derült ki a GFM mai közleményéből.
Annak érdekében, hogy megvédjék az európai szélenergia-ipart a kínai gyártók általuk „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival” szemben, Magyarország kivételével valamennyi uniós tagállam közös nyilatkozatot írt alá. A WindEurope lobbicsoport által kezdeményezett charta célja a pénzügyi kihívásokkal küzdő európai szélturbinagyártók védelme a kínai dömpingárukkal szemben, mivel a Siemens Energy az év elején majdnem összeomlott. A magyar kormány eleve kevéssé támogatja a szélenergia-terjedését, de a kínai gazdasági kapcsolatokat is egyedüliként védi már az EU-ban.
A magyar kormány a múlt héten, szinte az utolsó pillanatban beterjesztette a parlament elé az igazságügyi reform utolsó passzusait, az pedig gyorsan meg is szavazta, az Európai Bizottság pedig erre válaszul feloldotta a magyar kohéziós források kifizetését. Azonban különös módon a kabinet 61 napos hatályba lépési időt határozott meg az Európai Unió Bíróságával kapcsolatos szabályozásnak. A Portfolio kérdésére az Európai Bizottság jelezte, hogy folyamatosan figyelik az igazságügyi rendszer működését, és bármikor újra pénzügyi szankciókkal élhetnek.
Több, mint háromszor akkora fejlesztési keretet szabadított fel a minap az Európai Bizottság a magyar kormány számára, mint amennyi pályázati kifizetést itthon már megvalósított a 2021-2027-es ciklusban, így tehát legalább két évre előre van szabad, lehívható brüsszeli keret a hazai fejlesztések utófinanszírozásához – derült ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Ez afelé mutat, hogy a kormány jövőre fel fogja pörgetni a pályázatok meghirdetését, elbírálását és kifizetését, hogy az uniós pályázatok szokásos előfinanszírozási stratégiájával is lendületet adjon a gazdaságnak. Úgy tudjuk azonban, hogy még mindig maradt egy egy jelentős bizonytalansági tényező a történetben, ami óvatosságra inti a kormányt, és így összességében egyelőre visszafogott pályáztatási tempóra van kilátás.
Az Európai Unió intézményei pénteken politikai megállapodást kötöttek az európai médiaszabadságról szóló törvényről (EMFA), amelynek célja a médiapluralizmus megerősítése a tömbön belül. Az EMFA, amelynek célja a médiaszektor szabadságának és sokszínűségének előmozdítása, az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament képviselői közötti tárgyalások eredményeként született meg. Bár a megállapodást jelentős előrelépésként ünneplik a civilek is, rengeteg benne a vitatott kompromisszum.
Bár a felzárkóztatási és a helyreállítási forrásokhoz egyáltalán nem fért hozzá Magyarország a különböző jogállamisági tárgyú uniós eljárások miatt, de így sem lett befizető tagállam 2023-ban, még időszakosan sem. Az EU közös költségvetéséből ugyanis folyamatosan érkeztek az új Közös Agrárpolitikából folyósítható támogatások, valamint a 2014-2020-as hétéves pénzügyi keretből még hozzá fért a kohéziós pénzekhez.
Ma hajnalra összejött a villamosenergia-piac szerkezetének reformjáról szóló előzetes politikai alku a tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament delegációja között, így innentől már csak formalitásnak számít, hogy az alkuból jogszabály is legyen. A reformot előterjesztő Bizottság külön közleményben üdvözölte a jó hírt.
Miután kedden Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a készülő alku jelenként meglebbentette, hogy a magyar kormány „megfontolná” plusz brüsszeli pénzek felajánlását a határvédelmi költségekre, és miután tegnap előzetes bejelentés nélküli röszkei határlátogatást tett Varga Mihály, ma közzétett a pénzügyminiszter a Facebook-oldalán egy levelet, amelyben plusz pénzt kért az Európai Bizottságtól – pontosabban az eddig felmerült határvédelmi költségek fair arányának megtérítését. A jelek szerint a levél megszületése, illetve a röszkei látogatás az éppen most megkezdődött kétnapos EU-csúccsal, az Ukrajnával kapcsolatos háttérbeli alkukkal függ össze, és a magyar kormány most "benyújtja a számlát", kisajtolja azokat a pénzügyi tételeket Brüsszelből a szavazatért cserébe, amelyeket most lehetséges elérni.
Rövid videóban kommentálta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt, hogy 10,2 milliárd euró, mintegy 4000 milliárd forint, felzárkóztatási forrást felszabadított Magyarország számára az Európai Bizottság a szerdai döntésével, mivel megfelelt az ország a független igazságszolgáltatás alapvető követelményének.
Jóváhagyta szerdán az Európai Bizottság a Budapest Airport felvásárlásával kapcsolatos összefonódást, azaz azt, hogy a Corvinus és a VINVCI Airports közös irányítást szerezzen a repteret üzemeltető Budapest Airport Holding felett – közölte a brüsszeli testület.
Az Európai Bizottság szerda délután döntött: a magyar igazságügyi reform megfelel a horizontális feljogosító feltételnek, így nem blokkolja tovább Brüsszel a magyar kohéziós források kifizetését. Más jogállamisági tárgyú akadályok miatt viszont csak 10,2 milliárd eurót szabadít ki most Magyarország – tudta meg a Portfolio. Mivel a magyar kormány már jelezte, hogy az összes jogcímen járó 30 milliárd eurónyi forráshoz köti az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket a holnap kezdődő csúcstalálkozón, ez átalakíthatja a napokban kezdődő uniós csúcs dinamikáját is. Frissítés! Szerda kora este a Bizottság a kiadott közleményben megerősítette, hogy a négyelemű igazságügyi reform teljesíti a horizontális feljogosító feltételt, ezért mintegy 10 milliárd euró felszabadul a kohéziós keretben, de mivel a jogállamisági eljárás feltételeit nem teljesítette maradéktalanul a magyar kormány, ezért 6,3 milliárd eurót még továbbra is felfüggesztve tartanak, illetve a helyreállítási pénzekhez sem férhet még hozzá Magyarország az előleget leszámítva. Mindezek miatt a Bizottság közleménye rögzíti: mintegy 21 milliárd euró marad blokkolva Magyarországnak a most feloldott 10,2 milliárd euró mellett.
Nagyon kemény tartalmúnak tűnő levelet írt az Európai Parlament négy nagy pártcsaládjának frakcióvezetője Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek, amely szerdán a Portfolio birtokába jutott. Ebben gyakorlatilag arra szólítják fel a pénzek kifizetéséért felelős Bizottság elnökét (akinek jövő évi újraválasztását könnyen el tudná kasználni ez a négy nagy párt együtt), hogy a testület legalább 2024. január 10-ig ne kezdjen el kifizetni egy centet se Magyarországnak azon felzárkóztatási forrás részből (kb. 10 milliárd euró), amely a magyar igazságügyi reformok bizottsági jóváhagyása nyomán ma felszabadul. Ezt a kérést könnyedén teljesíteni tudja a Bizottság, hiszen az igazságügyi reform jóváhagyása után a benyújtott fejlesztési számlákat 60 napos határidővel fizetheti ki a testület, tehát el tudja húzni január közepe utánra.
Kedd este az országgyűlés megszavazta az utolsó jogszabályt is, amely szükséges lenne mintegy 10 milliárd eurónyi kohéziós forrás kiszabadításához. Azonban egyelőre a kormány nem hirdette ki a jogszabályt, pedig az Európai Bizottság gyorsan lépne, még az EU-csúcs előtt. A Portfolio úgy tudja, hogy akár már szerda feloldhatják a kifizetéstilalmat. Ezzel együtt is elhúzódó csúcstalálkozóra számítanak, mégha tegnap a magyar kormány már a pénzekhez is kötötte, hogy támogassa az Ukrajna ügyében hozandó döntéseket.